Sz�vesen visszarep�lne az idõben �s megismern� a Tisza szab�lyoz�sa elõtti vadreg�nyes, �rv�zj�rta ter�leteket, a term�szet ny�jtotta harm�ni�t, az õsi �llapotokat?… Ha igen, l�togasson el a Tisza-t�hoz, mely k�l�nleges term�szeti k�rnyezet�vel a letûnt idõk �rv�zj�rta �llapotait id�zi, mely az �lõhelyek �s a fajok v�ltozatoss�g�val haz�nk �s kontinens�nk kiemelkedõ �koturisztikai ter�lete!
A 127 n�gyzetkilom�ternyi v�zfel�let k�tharmada – kiemelt jelentõs�gû vizes �lõhelyk�nt – a Ramsari egyezm�ny hat�lya al� tartozik, a Hortob�gyi Nemzeti Park bemutat� ter�letek�nt pedig a vil�g�r�ks�gi rangot is elnyerte.
A Tisza-t� k�l�nleges v�zivil�g�t cs�nakb�l �rdemes felfedezni, a romantikus t�r�inkat nem csak szak�rtõknek, hanem a term�szet csod�i ir�nt csak amatõrk�nt �rdeklõdõ vend�geinknek is aj�nljuk. A cs�nakok hol keskeny csatorn�kon kanyarognak, hol pedig 1000 hekt�rnyi ny�lt v�zfel�letek hull�main ringat�znak.
Itt tal�lhat�ak Eur�pa legnagyobb sulyom- �s t�nd�rf�tyolmezõi, a holt�gak t�nd�rr�zsaszõnyegei, �s a csatorn�k sz�l�n l�that� �rdekess�gek: �gas b�kabuzog�ny, ny�lfû, vagy a mocsaras r�szeken a t�megesen elõfordul� ragadoz� n�v�ny�nk, a rence is. Ami azonban legink�bb cs�nakba sz�ll�sra �szt�n�z: a k�l�nleges mad�rvil�g, mely nevet adott e paradicsomnak. A tavon eddig a Magyarorsz�gon elõfordul� 380 mad�rfaj k�z�l t�bb mint 200 fajt figyeltek m�r meg. A madarak ir�nt �rdeklõdõk sz�m�ra k�l�n�s �rt�k az itt f�szkelõk szel�ds�ge, a vonul�skor itt idõzõ madarak t�megei, �s az azok k�z�tt elõfordul� ritkas�gok.