TISZA-T�  

      A TISZA-T� MAD�RVIL�GA

Megk�zel�teni csak cs�nakkal lehet - k�lt�si idõszakban ez is tilos -, de az evez�s f�radalm��rt bõven k�rp�tol a r�nk v�r� �lm�ny. A hivat�sos �s az amatõr ornitol�gusok legnagyobb �r�m�re ugyanis eur�pai viszonylatban egyed�l�ll� mad�rvil�g alakult itt ki a Tisza-t� l�trej�tte �ta.
A term�szet ism�t birtokba vette azt, ami egykor az �v� volt. Az �lelemben, halban, bogarakban gazdag ter�letre sz�mos mad�rfaj telepedett vissza, �s a vonul� fajok is boldogan fedezt�k fel a nyugodt pihen�s lehetõs�g�t, az ember �ltal nem h�borgatott "v�zi o�zist".
Mielõtt �tra keln�nk a n�drengeteg �sv�nyein, �rdemes t�rk�pet v�s�rolnunk, hiszen val�s�gos labirintus ez a csod�latos v�zi vil�g. Ha betartjuk vend�gl�t�ink �rott - �s �ratlan - szab�lyait, l�legzetel�ll�t� pillanatokban lehet r�sz�nk. Ezen a t�jon alakult ki a hazai Tisza legszebb, leggazdagabb g�mfaluja. B�k�sen �l itt egym�s mellett a m�reteiben a g�ly�hoz k�zel�tõ sz�rke g�m, a varj� termet�, nyughatatlan term�szet� bakcs�, a fogyatkoz� ritkas�gok k�z� sz�m�t� �st�k�s g�m, a kisk�csag �s a kanalas g�m, de j�l �rzi k�z�tt�k mag�t a barna k�nya �s a f�szk�t f�ltõn �v� kerecsens�lyom is. A g�mfalut v�z veszi k�r�l, ak�r a k�z�pkori v�rakat a vizes�rok, de itt m�g cs�nakkal sem tudunk elõrejutni a v�zben felhalmoz�dott gallyak, kidõlt t�rzsek sz�vev�ny�tõl.
�rdemes teh�t beevezni a n�drengeteg egyik belsõ tiszt�s�ra, �s csendben v�rni a szorgos mad�rn�ps�g valamelyik �lelmet keresõ tagj�ra. Kis szerencs�vel megpillanthatjuk a magyar term�szetv�delem c�mermadar�t, a kiterjesztett sz�rnyakkal, sz�l hajtotta selyemf�tyolk�nt rep�lõ h�feh�r nagyk�csagot, megl�thatjuk a k�zel�nkben hatalmas sebess�ggel elsz�ll�, k�kesz�lden csillog� j�gmadarat, vagy a hal�szok, horg�szok �ltal nagy �tv�gya miatt kev�sb� kedvelt, szorgalmasan hal�sz� nagy kormor�nt, k�zismertebb nev�n a k�r�katon�t.

        TISZA-TAVI MAD�RFOT�K

                                                              T�k�sr�ce g�n�r